Az Oracle legújabb, 3.3 milliárd dolláros akvizíciója az üzleti intelligencia történetének legnagyobb cégfelvásárlása.

Az eddigi csúcstartó a Business Object és a Crystal Decision 2003-as, 1.2 milliárd dolláros összeolvadása volt. Bár az elmúlt évek során számos kisebb-nagyobb felvásárlás történt a BI piacon, de némi túlzással elmondható, hogy ezek összesítve is épphogy csak elérik a három és fél milliárdos nagyságrendet.

A Hyperion Solutions a vállalati teljesítménymenedzselés és az analitikus pénzügyi alkalmazások terén tölt be meghatározó szerepet. A 2006-os évben 830 millió dolláros árbevételt ért el, amellyel a BI piac vezetői közé tartozik. A cég maga is több felvásárlás eredményeképpen nyerte el jelenlegi formáját, az elődök közt megtalálható a Arbor, a Hyperion Software és a Brio.


A termékek
Az Oracle három olyan technológiai területet nevezett meg, ahol komoly előrelépést vár a felvásárlástól.

Az első a vállalati tervezés, ahol az Oracle a bevált, ám lassan elöregedő Financial Analyzert nem igazán tudta pótolni a következő generációs Enterprise Planning and Budgeting (EPB) alkalmazással, míg a Hyperion Planning eszközét a legjobbak között tartják számon. Hasonló a helyzet a pénzügyi konszolidáció és a megfelelőségi területen, ahol a Hyperion Financial Management szoftvere erős pozíciókat birtokol.

A harmadik kiemelt terület az OLAP, ahol az Essbase egyértelműen a világ legjobb általános célú multidimenzionális szervere, amely egyformán képes kezelni a nagyméretű adatbázisokat és a bonyolult modellezési feladatokat. Igaz, hogy az Oracle már birtokol egy hasonló célú eszközt, az Express technológia alapján kifejlesztett OLAP Option formájában, de az Essbase jóval nagyobb piaci súllyal rendelkezik.

Nem esik sok szó viszont a Hyperion hagyományos lekérdező és jelentéskészítő eszközökről (ex-Brio), ami érthető is, hiszen a Siebel beolvasztása óta az Oracle már rendelkezik egy első osztályú frontend alkalmazással (BI Suite Enterprise Edition).

A stratégiai szempontok
A technológiai kérdések mellett a Hyperion bekebelezése az értékesítési fronton is jelentős előnyöket ígér. Míg az Oracle a piacvezető adatbáziskezelője révén alapvetően a vállalatok informatikai részlegeivel ápol jó kapcsolatokat, addig a Hyperion ügyfelei elsősorban a cégek pénzügyi vezetői. Így az Oracle jelentősen erősíteni tudja a jelenlétét ezen a szinten és megpróbálhatja kiaknázni az ebből származó keresztértékesítési lehetőségeket.

További fontos szempont, hogy rengeteg olyan cég használja a Hyperion alkalmazásait, akik ERP rendszerüknek az SAP-t választották. A felvásárlással így az Oracle újabb ütőkártyához jut a waldorfi óriáscéggel folytatott, már eddig is több milliárd dolláros akvizíciókkal (J.D Edwards, PeopleSoft, Siebel) támogatott küzdelmében.

Reakciók
A Hyperion első embere, Godfrey R. Sullivan levélben fordult cégének felhasználóihoz, bizonygatva a az összeolvadás előnyeit. Az ügyfélek általában kedvezően fogadták a hírt, az újságokban megjelent kommentárok szerint azonban problémák is várhatóak. Az egyik veszélyforrás az, hogy kezd egyre több eszköz és technológia koncentrálódni az Oracle kezében, ami túlzott szállítói függőséget okozhat. Szintén probléma forrása lehet, hogy az új szervezeti formában esetleg csökkenni fog a technikai támogatás minősége és az innovációk sebessége.

Természetesen a BI szektor többi szereplőjét sem hagyta érintetlenül a tranzakció. A Cognos és a Business Objects vezetői nyilatkozataikban alapvetően pozitívan értékelték a felvásárlást. A BO első embere külön kiemelte, hogy számukra megkönnyebbülést jelent, hogy véget érnek az esetleges Oracle-BO fúzióval kapcsolatos pletykák. Mindkét cég hangsúlyozta, hogy számukra az ügylet végső fokon egy versenytárs eltűnését jelenti.

Az SAP érthető módon nem túl lelkesen kommentálta a hírt, azt állítva, hogy felvásárlásaival az Oracle tulajdonképpen kényszerpályán mozog, mivel a saját fejlesztésű alkalmazásai nem igazán versenyképesek. Mindenesetre nem zárható ki, hogy a BI és CPM alkalmazásait alapvetően házon belül fejlesztő német vállalat is felveszi a kesztyűt és megkörnyékezi az olyan, a piacon még önállóan szereplő kisebb CPM szállítók egyikét, mint a Cartesis vagy az OutlookSoft.

Mit hoz a jövő?
A tranzakció hivatalosan áprilisban zárul le, ha addig semmi nem jön közbe. Emlékezetes, hogy a PeopleSoft vagy a Retek felvásárlása távolról sem volt egyszerű ügy: egyik esetben belső ellenállással, a másik esetben a SAP ellenajánlatával kellett megküzdenie az Oracle-nek.

Ha a pénzügyi és jogi téren minden rendben lesz, akkor következik az igazi kihívás: egy újabb milliárdos cég integrálása az Oracle meglehetősen heterogén, innen-onnan összevásárolt alkalmazásportfóliójába. De amint a Siebel Analytics példája mutatja, a feladat nem lehetetlen.


További anyagok